...eléggé sértő, hogy egy pénzügyi biztos, aki némi pátosszal a hazai pénzügyek jobbítása céljából tevékenykedik, figyelmen kívül hagyja, amit a bankok a pénzügyi kultúra javítása érdekében letettek az asztalra az elmúlt években...

Mint arról az MTI beszámolt, a pénzügyi biztos a hazai pénzügyi kultúra fejlesztéséért induló új honlaphoz "a pénzügyi szolgáltatóktól nem vár, és nem is kér támogatást, mert szeretné kizárni, hogy ellenérdekelt szempontok is megjelenjenek az oldalon. "A tudatlan ügyfél sokszor extraprofitot hoz (a pénzügyi szolgáltatóknak), ezt tudomásul kell venni" - mondta."

Bár nem voltam ott az eseményen, ahol ez a mondat elhangzott, de hiszek az MTI-nek. A pénzügyi biztos e szerint úgy gondolja, majd ő lesz a megmondóember és végre a zemberek megtudatják egy őszinte weblapon, hogy mi a jó pénzügyi kultúra Magyarországon!

Nagyon kirekesztően nyilatkozik a pénzügyi biztos! Ebből az alaphangból nagyon nehéz lesz korrekt dolgot kihozni!

Először is: a bankok valóban követtek el hibákat, de hol volt ő, vagy hol volt bármelyik politikus, beleértve az akkori ellenzéket is, aki felszólalt volna a devizahitelek ellen? Utólag már az érintettek is tudják a saját bőrükön megtapasztalva, hogy mit kellett volna tenniük!

Másodszor is, Magyarországon a bankok rengeteget tettek a pénzügyi kultúra javításáért! Csak szűken a Bankkártya.hu profiljához illően elmondhatjuk, hogy eleve ingyenesnek hagyták a bankkártyás fizetést a kilencvenes évek második fele óta. Rendszeres akciókkal támogatták a bankkártyás fizetést, szintén ennek a törekvésnek részeként.

Messzebbre tekintve, a bankok kifejezetten portálokat hoztak létre a pénzügyi kultúra javításáért! Ezekről a Bankkártya.hu-n is rendszeresen beszámoltunk! Például a Raiffeisen emlékezetes "MegtakarítOK" portáljáról még papír alapú füzetkét is lehetett kérni bőséges megtakarítási tanácsokkal, de az ügyfelek is beírhatták a pénzkezelési szokásaikat. Szintén a Raiffeisen vállalta például - még ha egy versenyfelügyeleti kötelezettségvállalásában is - a tévében látható Tömör professzor előadássorozatát, mely kifejezetten pénzügyi népoktatásra is készült.

De megemlíthetjük a Budapest Bank MOST! Magazinját, mely az interneten és a bankfiókokban nyomtatott formában is megjelenik.

Beszélhetünk a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! nevű vetélkedőiről, melyekben általános iskolások tanulhatják játszva a pénzügyi ismereteket és mérkőzhetnek meg egymással vetélkedők keretében. A felkészüléshez még helyes rajzfilm DVD-k is készültek, melyek eljutottak az iskolákba és a gyerekek szintjén magyarázták a pénzvilág működését.

Az AXA szintén önálló miniportált hozott létre a pénzügyi kultúra fejlesztéséért Pénzkérdés.hu címen, ahol szintén egy professzor magyarázza a pénzügyeket.

De voltak kevésbé látványos, mégis pénzügyi tudatosságra nevelő promóciók is. A CIB Bank például évek óta erősen kampányol a megtakarításokért és azok tudatosabb felhasználásáért a CIB Malacpersely számla programja keretében (korábban: CIB Álmok). A betéttulajdonosok plusz jóváírásokat kapnak a banktól, ha nem nyúlnak a betett pénzükhöz egy évig, és a CIB gondosan ügyelt arra is, hogy a lehető legérthetőbben elmagyarázza kiadványaiban és honlapján, hogy az ügyfelek kis lépésekkel hogyan érhetik el távolabbi pénzügyi céljaikat.

Kisebb-nagyobb példákat folyamatosan lehetne sorolni szinte minden banktól, elnézést azoktól, akiket kihagytam.

És akkor még nem beszéltem az olyan független pénzügyi felvilágosító honlapokról, mint a 15 éve működő Bankkártya.hu, vagy a pénzügyi kultúra terjesztésében cikkeket író társai, például a Pénzcentrum.hu, a Kiszámoló.hu, a Bankmonitor.hu, a Pénzkérdés blog, a Bankweb.hu, és elnézést attól, akit kihagytam.

A bankszektor ugyan sokat hibázott (ahogy a politikusok, és sajnos ki kell mondani, hogy bizony az ügyfelek is) azért, hogy ide jutottunk, de az egyáltalán nem igaz, és eléggé sértő, hogy egy pénzügyi biztos, aki némi pátosszal a hazai pénzügyek jobbítása céljából tevékenykedik, figyelmen kívül hagyja, amit a bankok a pénzügyi kultúra javítása érdekében letettek az asztalra az elmúlt években.

Igenis nincs bankok nélkül jó pénzügyi kultúra oktatás, kedves Doubravszky György, hiszen akik a legtöbbet buktak az ügyfelek után, azok épp a bankok voltak, vagyis akiknél a pórul járt ügyfelek szerződést kötöttek. Ha valaki, akkor egy bank ma nagyon is tudja, hogy mit jelent a prudens (körültekintő) működés, és a pénzügyi kultúra, és szerintem ha lehetne, akkor nem csak az ügyfelek, de a bankok is visszacsinálnák a könnyelmű devizahiteleket, hogy aztán tiszta lappal indulhassanak újra az ügyfelek megnyeréséért, egy korrekt ajánlattal.

Számomra a Budapest Bank 2011-es reklámüzenete foglalja össze a legtömörebben a bankok pénzügyi válság utáni új hozzáállását az ügyfelekhez, s benne kiérezhetjük azt is, hogy igenis rendelkeznek tapasztalatokkal a pénzügyi kultúra területén. Az üzenet egyetlen mondat: "A hitel nem ajándék, üzlet Önnek is, nekünk is."

Ha pénzügyi kultúra, akkor most igenis az összefogásé az idő, nem pedig a kirekesztésé! Ha a pénzügyi biztos egy igazán jó honlapot akar a pénzügyi kultúra fejlődéséért, akkor abban éppen hogy az érintettek, a piaci szereplők lehető legszélesebb bevonása szükséges: az államon túl legyenek ott a bankszektor szereplői, a civilek, illetve a társadalom megfelelő szervezeti, csoportjai, a pénzügyi kultúra eddigi terjesztői, és amennyire csak lehet, maguk az ügyfelek is.

Rakjuk össze együtt Magyarország pénzügyi kultúrájának fejlődését szolgáló új honlapját!

Homa Péter

szerkesztő,

Bankkártya.hu