"... nemrég megyek be a fiókba, hogy adatváltozást jelentsek be, mire mondja az ügyintéző, hogy ne is jelentsek be adatot, mert a számlát megszüntették. Mondom: mi van? Most kaptam számlakivonatot! Mondja az ügyintéző, hogy igen-igen, de gyakran mínuszba megy a számla a havidíjjal, nem is használom. Ezért megszüntetésre küldték a központnak. Eláll a szavam. 18 éve vagyok ügyfél. Ha mást nem is, a havidíjat fizetem nekik. Meg sem fordul a fejükben, hogy inkább aktívabb bankolásra ösztönözzenek?..."
Egy kedves kis takarékszövetkezeti fiók valahol Budapesten. 1992 óta vezetem náluk az egyik számlámat, a 16-ból ők a másodikak, ahol számlát nyitottam. A számlanyitást az indukálta, hogy (kinek mi a hobbija, ugye) takarékcsekkre vágytam az akkor még igen fejletlen bankkártyapiacon. A takarékcsekket a postákon lehetett használni, már nem is emlékszem, talán csekkenként 50 ezer forintig.
Aztán nem sokkal utána a takarékcsekk megszűnt, kaptam helyette bankkártyát. Az elmúlt kb. 10 évben azonban semmilyen változás nem történt. Máig nincs internetbankjuk, és a bankkártyának csak annyi lehet a napi limitje, amennyi munkabér érkezik rá havonta.
Talán tavalyelőtt felvettem a kapcsolatot a központtal internetbank és bankkártya limit ügyben. Azt az ígéretet kaptam, hogy hamarosan lesz internetbank, a bankkártyán pedig állítható limit. Egyik sem történt meg. Talán tavaly azt mondták a fiókban, össze fognak olvadni valami másik takarékszövetkezettel. Aztán se összeolvadás, se fejlesztés nem történt, minden maradt a régiben.
Nem is használtam ezt a számlámat a múltban (így mire?), de a számlavezetési díjat azért átutaltam rá, még ha néha késtem is, és ezért néha mínuszba ment a számla.
Amiért mégis kedves volt nekem ez a takarékszövetkezet, hogy ismertek. Az egyetlen hely volt, ahol ha csak 1-2 évente mentem is be, akkor is tudták a nevemet, megismertek, nyilván a kisebb ügyfélszám miatt. Jó érzés, ha így bánnak az emberrel. (Apropó, még 10 éve az OTP bevezette, hogy saját kártyái esetében a nevén szólította a saját ATM hálózat a kártyabirtokost, aztán ezt gyorsan megszüntették. Nem is értem, miért. Talán valami rossz fiú nyekereghetett adatvédelmileg...).
De másképp is családias a hangulat ott. A takarékszövetkezet fióki munkatársai máig saját maguk nyomtatják, kézzel hajtogatják és borítékolják a számlakivonatokat, továbbá ők teszik rá a bélyeget is, és viszik postára. Megható, nem?
No, nemrég megyek be a fiókba, hogy adatváltozást jelentsek be, mire mondja az ügyintéző, hogy ne is jelentsek be adatot, mert a számlát megszüntették. Mondom: mi van? Most kaptam számlakivonatot! Mondja az ügyintéző, hogy igen-igen, de gyakran mínuszba megy a számla a havidíjjal, nem is használom. Ezért megszüntetésre küldték a központnak. Eláll a szavam. 18 éve vagyok ügyfél. Ha mást nem is, a havidíjat fizetem nekik. Meg sem fordul a fejükben, hogy inkább aktívabb bankolásra ösztönözzenek?
Mondom a hölgynek, hogy persze hogy nem használom, hát mit csináljak egy munkabértől függő limitű kártyával, amikor a béremet nem oda utalom, és különben is, évek óta várok az internetbankra. A hölgy füle mellett azonban elmennek ezek a kifogások, tisztán látszik, hogy egy szimpla ügyintéző, de az értékesítéshez, az ügyfélbarátsághoz, a marketinghez gőze nincs. Ha ilyenek a front office munkatársak, akkor már értem azt a back office-t, ahol több mint 10 éve nincs fejlesztés bankkártya limit és internetbank ügyben.
Megy nekik a biznisz így is.
Kis megingás után (mégis 18 éves múlt és én saját akaratból még egyetlenegy számlát sem szüntettem meg, a munkámon túl valahogy érzelmileg is kötődöm hozzájuk) végül úgy döntök, hogy megszüntetem a számlát. A hölgy lefuttatja a számlazárást, én meg befizetem a befizetni valót és elválunk.
Én megyek tovább, ők pedig maradnak ott, ahová az évek során lesüllyedtek. A kényelembe, a "működik az üzlet így is" állapotba, a tespedtségbe.
Közben meg elmegy az élet mellettük...